Egyre elterjedtebb, macsks krkben mg mindg nem elgg ismert betegsg, pedig manapsg a macska elhullsok egyre nagyobb rszrt ez a vrus okozta betegsg tehet felelss. Ha azt is figyelembe vesszk, hogy a FIP-es macskk mintegy fele egyben leukzisos is, belthat, hogy egyre nagyobb jelentsg betegsgrl van sz.
Vrkpzszervi daganatos megbetegeds, amely az ellenllkpessg jelents cskkensvel is jr.
A betegsg vilgszerte elterjedt. Elssorban hzimacskk betegsge, de vadmacskban is elfordulhat.
A vrus nyllal terjed, de vemhes llatok esetben a magzatokba is tjut. Minden korcsoport fogkony a betegsgre, de leginkbb a 2-4 (-8) ves llatokban kerl megllaptsra. Leggyakrabban a kijr kandrok fertzdnek. Jellemzen nem minden fertztt llat betegszik meg klinikai tnetekben. Jellegzetessg a ltens (lappang) fertzttsg.
A lappangsi id 4-6 ht.
Tnetek
Bgyadtsg, tvgytalansg, a nyirokcsomk duzzanata. A betegek lefogynak. Hnys, hasmens jelentkezhet, s blvrzsek is kialakulhatnak. A lp s a mj rendszerint megduzzadnak.A csontvel krosodsa folytn vrszegnysg alakul ki, daganatos elvltozs csak kb. minden 5. betegnl tapasztalhat.A betegsg igen elhzd, lass lefolys lehet, melynek vgn a beteg llatok elhullanak.
Gygykezels
A klinikai tnetekben megnyilvnul betegsg gygykezelse remnytelen. A beavatkozssal csupn az llat lete hosszabbthat meg ideig-rig. A kezels tneti, valamint a szvdmnyek megelzst szolglja. Ebbl a clbl antibiotikum, gyulladscskkent adsa jhet szba. Roborl szerek adsa is javasolt.
Vdekezs
Ma mr megfelel vdolts van a betegsg megelzsre. A tenyszeteket, llomnyokat rdemes a betegsgre szrni, s a fertztt egyedeket az lomnybl eltvoltani.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
