A veszettsg vrusa a Rhabdovrusok csaldjba tartozik, a vilg minden tjn elfordul. Nlunk korbban a velnk l kutyk terjesztettk leginkbb, de az venknti ktelez veszettsg elleni oltsnak ksznheten, viszonylag ritka. Most mr inkbb a vadon l, veszett rkk marsa tjn terjed, ugyanis megmarhatjk hzillatainkat, vagy akr az embert is.
Hzillataink kzl inkbb a macskra jellemz, hogy fertzdik, mert rjuk nem vonatkozik a ktelez veszettsg elleni olts, de szmukra is van vakcina, ami ugyangy megvdi ket, mint a kutykat. A veszettsg vrusra minden melegvr llatfaj fogkony, a hsev llatok jtszanak szerepet a terjesztsben marsukkal, mg a nvnyevk vagy az ember zskutcnak tekinthetk.
Lappangsi ideje (5 nap-fl v) attl fgg, hogy mennyire esik tvol a kzponti idegrendszertl a mars. A vrus az idegsejtekben szaporodik s az idegsejtekben haladva jut el a kzponti idegrendszerbe, kikerlve az immunrendszert. Ezt kveten elszaporodik a nylmirigyekben, szemben s egyb szervekben.
Tnetek: ltaban viselkedsbeli vltozsok jellemzek.
A veszettsgnek kt tpust klnbztetjk meg:
Klasszikus vagy dhng veszettsg:
Elszr bgyadtsg jellemz, nylzs, vltoz tvgy, rekedtes hang. Majd az llat ingerlt lesz, minden ok nlkl tmadv vlik. Macskra kivtel nlkl mindig dhng veszettsg jellemz, ltalban "fejre megy". Majd az llat lebnul: a torokbnuls miatt nem tud nyelni, nylzik, kancsalsg, testszerte bnulsok jellemzk vgl az llat pr nap alatt elhullik.
Csendes veszettsg: Kimarad a dhngs, a kezdeti tnetek azonnal bnulsba mennek t. A betegsg itt is hallos kimenetel.
Kezels, megelzs: Vdolts van ellene. Klinikai tnetek megjelense utn kezelsk eslytelen, a megbetegedett llatok kivtel nlkl elhullanak. Mivel zoonzis (llatrl emberre terjed), ezrt bejelentsi ktelezettsg al tartozik, ezrt ilyenkor az llatorvosnak az rvnyes llategszsggyi jogszablyok szerint kell eljrnia, s ezeknek az llatoknak hatsgilag tiltva van a gygykezelsk. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
