A leoprd testnek mrete majdnem meghaladja a kt mter hosszsgot, s slya 30 – 90 kg kztt van. A leoprd nemileg dimorf faj, a nstnyek ltalban a hmek mretnek ktharmadt teszik ki.A legtbb leoprd vilgos srgsbarna vagy zbarna, fekete pettyekkel, m bundjuk szne nagyban eltr lehet. A pettyek a fej fel haladva kisebbek, s nagyobbak a halovny hastjkon. A leoprdoknak krlbell 7-30 alfaja ltezik (egy ezek kzl kihalt), m ezen alfajok nem mindegyikt tartjk szmon hivatalosan kln alfajknt.
ldozatainak mozgst a magasbl figyeli, majd lemszik a fldre , szrevtlenl odalopakodik a prdhoz, majd egy hirtelen, erteljes ugrssal letmadja, s tharapja a torkt, hogy ne llegezhessen. Ez a szoks gyakori a nagymacskknl. Fkppen kzepes termet llatokra - gazellkra, impalkra - vadszik. A fk kztt magukra maradt babuinokat is megtmadja, s ltvnyos gyessggel ldzi az gakon. Amikor emberlakta terleteken portyzik, sokszor kutykat l meg, s - fknt reg korban, amikor mr nem kpes a gyorsabb zskmnyra lecsapni - elfordulhat, hogy embert is l. A leoprd sokfle llatot elejt. Ha alkalma nylik r, kisebb emlsket - rkt, saklt, majmot, varacskos disznt is zskmnyol, st nem meneklhet elle a tli idszakot Afrikban tlt eurpai glya sem.
Nhny vszzaddal az emberi beavatkozsok eltt a hzimacska utn a leoprd volt a legelterjedtebb macskafle: megtallhat volt egsz Afrikban (a Szahara sivatag kivtelvel) s Kis-zsiban. A Kzel-Keleten, Indiban, Pakisztnban, Knban, Szibriban, Dlkelet-zsia nagy rszn, Jvn s Sr Lankn mg mindig szabadon l.A leoprd a nagyragadozkhoz kpest meglepen jl fenn tudott maradni. Krlbell 500 000 leoprd l vilgszerte. A legtbb nagymacskhoz hasonlan a leoprdot is egyre inkbb fenyegeti lhelyeinek eltnse, s egyre gyakrabban kerl szembe vadszokkal. vatossgnak s rejtett letmdjnak ksznheten mg az emberi ltestmnyek kzelben is szrevtelen maradhat. Ennek ellenre nincs eslye az erdirtkkal s a vadorzkkal szemben, gyhogy tbb alfaja – az amuri, az anatliai, a berber, az szak-knai s a perzsa leoprd – veszlybe kerlt.
forrs:Wikipdia |
AJÁNLOM AZ OLDALT
