A leop�rd test�nek m�rete majdnem meghaladja a k�t m�ter hossz�s�got, �s s�lya 30 – 90 kg k�z�tt van. A leop�rd nemileg dimorf faj, a n�st�nyek �ltal�ban a h�mek m�ret�nek k�tharmad�t teszik ki.A legt�bb leop�rd vil�gos s�rg�sbarna vagy �zbarna, fekete pettyekkel, �m bund�juk sz�ne nagyban elt�r� lehet. A pettyek a fej fel� haladva kisebbek, �s nagyobbak a halov�ny hast�j�kon. A leop�rdoknak k�r�lbel�l 7-30 alfaja l�tezik (egy ezek k�z�l kihalt), �m ezen alfajok nem mindegyik�t tartj�k sz�mon hivatalosan k�l�n alfajk�nt. 

�ldozatainak mozg�s�t a magasb�l figyeli, majd lem�szik a f�ldre , �szrev�tlen�l odalopakodik a pr�d�hoz, majd egy hirtelen, er�teljes ugr�ssal let�madja, �s �tharapja a tork�t, hogy ne l�legezhessen. Ez a szok�s gyakori a nagymacsk�kn�l. F�k�ppen k�zepes termet� �llatokra - gazell�kra, impal�kra - vad�szik. A f�k k�z�tt magukra maradt babuinokat is megt�madja, �s l�tv�nyos �gyess�ggel �ld�zi az �gakon. Amikor emberlakta ter�leteken porty�zik, sokszor kuty�kat �l meg, �s - f�k�nt �reg kor�ban, amikor m�r nem k�pes a gyorsabb zs�km�nyra lecsapni - el�fordulhat, hogy embert is �l. A leop�rd sokf�le �llatot elejt. Ha alkalma ny�lik r�, kisebb eml�s�ket - r�k�t, sak�lt, majmot, varacskos diszn�t is zs�km�nyol, s�t nem menek�lhet el�le a t�li id�szakot Afrik�ban t�lt� eur�pai g�lya sem.

N�h�ny �vsz�zaddal az emberi beavatkoz�sok el�tt a h�zimacska ut�n a leop�rd volt a legelterjedtebb macskaf�le: megtal�lhat� volt eg�sz Afrik�ban (a Szahara sivatag kiv�tel�vel) �s Kis-�zsi�ban. A K�zel-Keleten, Indi�ban, Pakiszt�nban, K�n�ban, Szib�ri�ban, D�lkelet-�zsia nagy r�sz�n, J�v�n �s Sr� Lank�n m�g mindig szabadon �l.A leop�rd a nagyragadoz�khoz k�pest meglep�en j�l fenn tudott maradni. K�r�lbel�l 500 000 leop�rd �l vil�gszerte. A legt�bb nagymacsk�hoz hasonl�an a leop�rdot is egyre ink�bb fenyegeti �l�helyeinek elt�n�se, �s egyre gyakrabban ker�l szembe vad�szokkal. �vatoss�g�nak �s rejtett �letm�dj�nak k�sz�nhet�en m�g az emberi l�tes�tm�nyek k�zel�ben is �szrev�telen maradhat. Ennek ellen�re nincs es�lye az erd�irt�kkal �s a vadorz�kkal szemben, �gyhogy t�bb alfaja – az amuri, az anat�liai, a berber, az �szak-k�nai �s a perzsa leop�rd – vesz�lybe ker�lt.
forr�s:Wikip�dia