Testfel�p�t�se
Magass�ga 68-76cm,hossza 112-185cm, farok hossza 45-75cm h�m:55-100kg,n�st�ny 45-90kg.

Elterjed�si ter�lete
A jagu�r K�z�p-�s D�l-Amerik�ban,az Egyes�lt �llamok d�keleti ter�leteir�l Patag�ni�ig el�fordul.

�letm�dja
A kifejlett jagu�rok a p�rz�si id�szak kiv�tel�vel amikor a h�mek �s a n�st�nyek r�vid id�re �ssze�llnak mag�nyosak.A n�vend�kek els� �veikben anyjuk mellett maradnak,azut�n elhagyj�k a csal�dot,�s saj�t vad�szter�letet keresnek. A vad�szter�let nagys�ga a t�pl�lekk�nalat szerinint alakul. Ha gazdag a t�pl�l�kk�n�lat,pl:egy �rintetlen erd�s�gben,akkor a jagu�r sz�m�ra el�gs�ges egy �t kil�m�ter �tm�r�j� vad�szter�letet. A t�pl�l�kforr�sok sz�k�ss�ge eset�n,pl:kitermelt erdd�s�gek k�rnyezet�ben,el�fordulhat,hogy a vad�szter�let az �tsz�z n�gyzetkil�m�tert-vagyis harmincszor nagyobb ter�letet-is meghaladja.

T�pl�lkoz�sa
B�r a jagu�rok kiv�l�an m�sznak,m�gis f�k�pp a f�ld�n vad�sznak,legink�bb �jjel. Mindazon�ltal gyakran kapaszkodnak fel a f�kra,hogy onnan lessenek �ldozatukra. A jagu�r r�vid t�von gyorsan fut,azonban hamar elf�rad. Vad�szat�nak eredm�nyess�ge ez�rt att�l f�gg,hogy �ldozat�t meg tudja-e lesni,�s a gyan�tlan �llat k�zvetlen k�zel�be tud-e lop�dzni. �trendj�t f�leg vadon �l� �llatok teszik ki,melyek m�rete az eg�rt�l a szarvasig terjed. A jagu�r j�l is �szik,�s ek�zben b�k�kat,halakat,tekn�c�ket �s kisebb alig�torokat fog. A jagu�r remek hal�sz:mozdulatlanul les egy szikl�n,vagy egy bel�g� �gon,majd a halakat a mancs�val ki�ti a v�zb�l a partra. Miel�tt elkezdene enni,sz�tmarcangolt �ldozat�t rejtekhely�re vonszolja.�

Szaporod�sa
A vadon �l� jagu�rok �let�r�l nagyon keveset tudunk. Sok �ven �t vad�szt�k �ket a pr�m�k�rt a hatvanas �vekben az Amazonas-�serd� braz�liai r�sz�n �vente t�bb mint ezer �llatot �ltek le. A vad�szok szaktekint�lly� k�pezt�k magukat az �llatok felkutat�s�ban �s elejt�s�ben,de �letm�djuk megismer�se kev�sb� �rdekelte �ket. Napjainkban a biol�gusok nagy er�fesz�t�seket tesznek az�rt,hogy a vadonban figyelhess�k meg a jagu�rt,mivel m�r csak kev�s egyeddel tal�lkozhatnak. A legt�bb infom�ci�t �llatkertekt�l kapj�k,ahol a jagu�rok biztons�gos k�r�lm�nyek k�z�tt szaporodnak. �gy t�nik,hogy a h�mek �s a n�st�nyek a term�szetben csak p�rosod�s c�lj�b�l tal�lkoznak. A p�rz�st k�vet�en a h�m azonnal elhagyja a n�st�nyt,�s az anya egyed�l neveli fel k�lykeit. A n�st�ny ell�senk�nt 1-4 k�lyk�t hoz vil�gra,melyek a vil�graj�vetelkor vakok �s t�meg�k csak 700-900 gramm. A jagu�rk�lyk�k k�t h�t m�lva nyitj�k ki a szem�ket. A k�vetkez� hetekben megkezdik k�rnyezet�k megismer�s�t,hat h�napos koruk k�r�l pedig az anyjukkal egy�tt vad�szatra indulnak. A fiatal jagu�rok els� k�t �let�v�kben egy�tt �lnek �s vad�sznak az anyjukkal,majd elhagyj�k �t,�s saj�t vad�szter�letet keresnek. V�detts�ge:Napjainkban a jagu�rnak mind a nyolc alfaja vesz�jeztetett,�s t�bbs�g�k az �llatkerten k�v�l gyakorlatilag kipusztult. A legnagyobb vesz�lyt �letter�nek sz�nt�f�ldd� alak�t�sa �s a t�lm�retezett vad�szat jelenti.

Besorol�sa
T�rzs: � gerinces
Oszt�ly: � eml�s
Rend: � ragadoz�k
Csal�d: � macskaf�l�k
Nem �s faj: � Panthera onca