A macsk�k, �ppen �gy, mint az emberek k�t fajta cukorbetegs�gben szenvedhetnek. Az egyik esetben a hasny�lmirigy nem termel elegend� inzulint, �gy ez a hormon nem tudja a v�rcukor szintj�t kell�en szab�lyozni. A m�sik esetben ugyan termel�dik inzulin, de a szervezet ezt valami�rt nem tudja kell�en felhaszn�lni. A cukorbaj k�tszer olyan gyakori h�m macsk�kban, mint n�st�nyekben. A t�ls�lyos macsk�k gyakrabban v�lnak cukorbetegg�. A cukorbetegs�g tipikus t�netei a n�vekv� v�zfogyaszt�s, a gyakori vizel�s, a farkas�tv�gy, melynek ellen�re a macska folyamatosan vesz�t a s�ly�b�l. Az els� v�ltozat� cukorbetegs�gn�l csak az inzulin injekci�k seg�tenek, a m�sodik fajta sz�jon �t beadott gy�gyszerekkel is k�zben tarthat�, macsk�k eset�ben k�l�n el�ny, hogy elker�lhet� az injekci� bead�s�val j�r� kellemetlens�g. Mivel nincs teszt annak meg�llap�t�s�ra, hogy a macska a cukorbaj melyik form�j�t�l szenved, az �llatorvosok pr�ba, szerencse alapon igyekszenek meg�llap�tani, hogy a sz�jon �t beadott gy�gyszerek seg�tenek-e, vagy �t kell-e t�rni az inzulin injekci�kra. A betegs�g kezel�s�ben az �trendnek is szerepe van, kor�bban �gy v�lt�k, hogy a komplex sz�nhidr�tokban gazdag �trend a cukorbeteg emberekn�l el�ny�sebb, most viszont �gy t�nik az emberorvosok ink�bb a magas feh�rje �s alacsony sz�nhidr�t tartalm� �trendet javasolj�k a betegeiknek. Egy vizsg�latban ez ut�bbit tal�lt�k c�lravezet�bbnek macsk�k eset�ben is. Megfelel� �llatorvosi fel�gyelet mellett ny�jtott kezel�ssel a cukorbeteg macska sok �vig el�lhet