Az ókori Egyiptomban nagy tisztelet övezte a macskákat. Régészek találtak macskákat ábrázoló amuletteket, sírokban macskákat ábrázoló falfestményeket. Akkor még, az emberi halottakhoz hasonlóan, a macskatetemek mellé temettek tárgyakat, edényeket, bebalzsamozott egereket, hogy haláluk után se szenvedjenek hiányt semmiben.
Később vallási szerepet is tulajdonítottak a macskáknak.Az egyiptomiak úgyanis meg voltak győződve arról, hogy a macskák elűzik a balszerencsét.
   Valós alapon nyugszik az a hit is miszerint a kandúr macska Ra napisten megtestesítője, aki minden este megküzd a sötétség kígyójával, Apophis-szal. Az egyiptomi hitvilág bonyolult rendszerében a sok félig ember félig állat formában ábrázolt isten közt gyakran találkozhatunk macskával.
Bastet, a macskaalakban tisztelt istennő, a termékenység jelképe volt. Népszerűségének növekedésével a macskák iránti tisztelet is nőtt.
Ekkor még bűnnek számított a macskák bántása.
   Azonban a kereszténység elterjedésével a macskák hamar kitaszított lénnyé váltak. Az emberek számára ők az ördög küldöttei és a boszorkányok kísérői voltak. Legfőképpen a fekete macskákat üldözték, azt tartották, hogy az ilyen macskák valójában egy-egy átváltozott boszorkány. A perek a 18. századig mindennaposak voltak, majd a felvilágosodó polgárság nyomására megszűntek. Addig viszont sok ártatlan ember és macska esett áldozatul az alaptalan vádaknak.
   A macskával kapcsolatos tévhitek a világ minden tájára eljutottak. Japánban úgy hitték, hogy a macskák női alakot öltenek és az éj leple alatt kiszívják a férfiak vérét.. Azt gondolták, hogy a macska természetfölötti erővel bír, amit a farkának köszönhet, ezért kölyökkorban levágták a macskák farkát.
   Most már megbékélt a világ a macskákkal, sőt a kutyák mellett a legnépszerűbb házi kedvencekké váltak. A történelmi időkben kialakult egyes hiedelmeket azonban még őrzi a hagyomány.