A leggyakoribb sz�rzetv�ltozatok az al�bbiak:
Bicolor, tuxedo �s van

A mint�zat egyik v�ltozata a tuxedo (avagy szmoking), melyn�l a h�t s�t�t sz�n�, a mellkas �s esetlegesen az arc, valamint a mancsok/l�bak egy r�sze pedig feh�r, m�g a Van mint�zatn�l  csak a farok �s a fejtet� (a f�lekkel egy�tt) s�t�t sz�n�. E k�t v�glet k�z�tt t�bb �tmenetet is megk�l�nb�ztetnek, ilyen p�ld�ul a harlekin. A s�t�t sz�n� r�sz lehet fekete, v�r�s vagy a tekn�ctarka mint�zat halv�nyabb v�ltozata. 

Cirmos

 

Egy klasszikus p�lda a makr�la cirmos fajt�ra

Cs�kos sz�rzet, k�l�nf�le mint�kkal. Leggyakoribb a m�rv�nyfoltos mint�zat, amely tartalmazhat lepkesz�rnyra �s szemre eml�keztet� rajzolatokat. A makr�la v�ltozat oldal�n a halak�hoz hasonl� hosszir�ny� cs�kok tal�lhat�k, a p�tty�s cirmosokn�l pedig a mint�zatot apr� s�t�t foltok szak�tj�k meg, amelyek apr�bb �s halv�nyabb v�ltozatban az abesszin fajt�n�l is megtal�lhat�k. Egyes v�ltozatokat a kiteny�szt�s�ket v�gz� orsz�gr�l neveznek el, a foltos cirmosok p�ld�ul meglehet�sen ritk�k �szaknyugat-Eur�p�n k�v�l, ahol viszont igen elterjedtek. 

Tekn�ctarka �s calico

 

A tekn�ctarka macska fekete, narancss�rga �s feh�r sz�n� sz�rzettel rendelkezik

 

Ez a mint�zat calimanco �s k�dfoltos tigris n�ven is ismert. A sz�rzet v�r�s (vagy kr�msz�n�) alapon fekete (esetleg barna vagy k�k) sz�n� pettyekkel d�sz�tett^. A bunda tartalmazhat feh�r foltokat is (tekn�ctarka �s feh�r) vagy a m�rv�nymint�n�l nagyobb kiterjed�s� �sszef�gg� feh�r ter�letet (calico). A calico mint�zatot, tricolornak, Jap�nban mi-ke-nek („h�rmas bunda”), D�ni�ban pedig lapjeskatnak („foltos macska”) is nevezik. A tekn�ctarka �s calico macsk�k �ltal�ban n�st�nyek, mivel a mint�zat a k�l�nb�z� X kromosz�m�k hat�s�ra alakul ki. A h�mek �ltal�ban sterilk�nt sz�letnek. Azok a p�ld�nyok, melyek minden�tt v�r�sek, t�bbnyire h�mek (nagyj�b�l 3:1 ar�nyban). A v�r�s sz�n� h�mekt�l sz�rmaz� n�st�nyek, egy almon bel�l �ltal�ban tekn�ctark�k vagy v�r�se

Colorpoint

 

F�ka jegy� szi�mi

A colorpoint (avagy sz�nes jegy�) mint�zat leggyakrabban a szi�mi macsk�kn�l fordul el�, de b�rmely m�sik h�zi macsk�n�l is megjelenhet. A colorpoint macska arca, f�lei, l�bai �s farka s�t�t sz�n�ek, m�g a test t�bbi r�sze vil�gosabb �rnyalat� vagy feh�r. A colorpoint mint�zat� fajta neve f�gg a p�ld�ny sz�neit�l, t�bbek k�z�tt l�tezik f�ka jegy� (s�t�tbarna), csokol�d� jegy� (vil�gosbarna), k�k jegy� (s�t�tsz�rke), lila jegy� (ez�st�s sz�rk�s-r�zsasz�n�), v�r�s jegy� (narancss�rga) �s tekn�ctarka jegy� v�ltozat is. Megjegyzend�, hogy a colorpoint macsk�k sz�rzete id�vel s�t�tebb� v�lik, emellett a sz�rzet s�t�tebb� vagy vil�gosabb� v�lhat az esetleges s�r�l�sek �s a h�m�rs�klet hat�s�ra is, ugyanis a sz�rsz�lak pigment �sszet�tele h�m�rs�kletf�gg�. 

Sz�rtelen fajt�k

 

Szfinx macska

A mut�ns p�ld�nyokb�l kiteny�sztett sz�rtelen fajt�k, p�ld�ul a szfinx, a Don Szfinx �s a Peterbald egyes p�ld�nyai r�vid, pih�s sz�rzettel rendelkeznek, mely a szfinx eset�ben a farokn�l vastagabb� v�lhat. Mint�zatuk t�bbf�le lehet, sz�nezet�ket nagyr�szt a b�r�k pigment�ci�ja adja. A Don Szfinx �s a Peterbald fajt�kn�l a sz�rzet nagy r�sze �ltal�ban k�t �ves korra elt�nik.