A tigris a macskaf�l�k csal�dba tartoz� ragadoz�, a nagymacsk�k egyike. Valamennyi alfaja vesz�lyeztetett.
Elterjed�se:A tigris kor�bban a K�zel-Kelett�l a T�vol-Keletig, �zsi jelent�s r�sz�n el�fordult. M�ra szabadon csak K�n�ban, Tibetben, Szib�ri�ban, Mong�li�ban, Malajzi�ban, Thaif�ld�n, Nep�lban �s Indi�ban lelhet� fel.
�l�helye igen v�ltozatos, a tr�pusi es�erd�kben, a sz�raz erd�kben, a mangrove-mocsarakban �s a magas f�v� ter�leteken egyar�nt megtal�lhat�. A legt�bb tigris erd�kben, illetve f�ves ter�leteken lakik, amihez bund�juk mint�zata is alkalmazkodott. B�r els� l�t�sra kir�v�nak t�nik a fekete cs�koz�s narancss�rga alapon, de a sz�raz, narancss�rg�s arnyalat� f�ben nagyon j�l el tud rejt�zk�dni.
Alfajai:Bali tigris,Kaszpi tigris,J�vai tigris,Szib�riai tigris,Indok�nai tigris,D�l-k�nai tigris,Szum�trai tigris,Beng�li tigris,Mal�j tigris.(Ezek k�z�l 3 kihalt)
Term�szetv�delmi �llapota:Hab�r egy �vsz�zaddal ezel�tt m�g mintegy 100 000 tigris �lt szerte �zsi�ban, m�ra a szabad term�szetben �l� �llom�nyukat legf�ljebb 7 000 p�ld�nyra becs�lik, kor�bbi elterjed�si ter�let�nek pedig m�r csak 7%-�n fordul el�.
Nyolc alfaj�b�l h�rom m�r ki is halt: Bali,Kaszpi �s a J�vai tigris.
�t �l� alfaj�b�l h�rom kritikusan vesz�lyeztetett: a szib�riai( 437-506 egyed), a szum�trai(400-500egyed)�s a d�l-k�nai tigris.(ebb�l a fajb�l �sszesen 20-30 �l!)
A m�sik k�t alfaj helyzete sem sokkal jobb: a beng�li(1300-4735 egyed) �s a indok�nai tigris(1180-1790 egyed �l)
A tigris fennmarad�s�t els�sorban az orvvad�szat �s az �l�helyek t�nkret�tele vesz�lyezteti. A tradicion�lis keleti gy�gy�szatban t�bb mint 3 000 �ve haszn�lj�k a tigris k�l�nf�le testr�szeit: csontjait, sz�r�t, bels� szerveit. Egyes ter�leteken k�m�letlen�l �ld�zik �ket, mivel vesz�lyt jelentenek a h�zi�llatokra is, valamint n�h�ny egyed emberev�v� v�lik. Mivel a tigris �l�hely�nek cs�csragadoz�ja, �gy meghat�roz� szerepe van a teljes �letk�z�ss�g fennmarad�s�ban.
Szaporod�s:A tigriseknek nincs kit�ntetett szaporod�si id�szakuk, b�r az �szakabbi ter�leteken �l�k t�bbnyire csak t�len p�rzanak, �gy tavasszal j�nnek vil�gra az ut�daik. A n�st�nyek mind�ssze 3-6 napig ivarzanak, ezt �tlagosan 103 napos vemhess�g k�veti, melynek v�g�n 1-7, de �ltal�ban 2-3 k�ly�k l�tja meg a napvil�got. Sz�let�skor s�lyuk 780-1.600 gramm, szem�k csak a m�sodik h�ten ny�lik ki. A k�lyk�k 3 h�napos korukig szopnak, szil�rd t�pl�l�kot m�r a m�sodik h�napt�l kezdve fogyasztanak, de csak m�sf�l �ves korukban v�lnak �n�ll�v�. A n�st�ny egyed�l neveli ut�dait, akik f�l�ves korukt�l k�vetik anyjukat a vad�szatok sor�n is, azonban �ltal�ban 2-3 �ves koruk k�z�tt hagyj�k el v�gleg a sz�l�ter�let�ket. V�rhat� �lettartamuk a szabad term�szetben ritk�n haladja meg a 10 �vet, fogs�gban azonban 20 �vn�l is tov�bb �lhetnek.
T�pl�l�k:A tigris f� t�pl�l�k�t a nagypat�sok k�pezik, szarvasok, antilopok, vaddiszn�k, bivalyok, de ak�r a fiatal elef�ntot vagy orrszarv�t, s�t alkalmank�nt medv�ket, leop�rdokat �s krokodilokat is zs�km�nyolnak. Emellett azonban a kistest� fajok, mint pl. madarak, r�gcs�l�k, b�k�k �s halak sz�m�ra is vesz�lyt jelent, de a d�g�t sem veti meg. �ltal�ban nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vad�szat ut�n azonban egyszerre ak�r 40 kg h�st is elfogyaszt.
forr�s:wikip�dia