FIV retrov�rus els�sorban a kij�r�, id�sebb, vereked�s cic�kat fenyegeti; kand�r macsk�kban j�val gyakoribb, mivel els�sorban harap�s �tj�n terjed. (V�r-v�r, ny�l-v�r �rintkez�se �tj�n.)
Az emberi AIDS-el ellent�tben a p�rz�s �s a sz�l�s/szoptat�s sor�n rendk�v�l ritka esetben fert�zik meg egym�st a macsk�k. A fert�z�tt t�rsukkal egy t�lb�l falatoz� cic�kat sem fenyegeti a FIV vesz�lye.

A fert�z�tt cic�k �vekig �lhetnek t�netmentesen, de maga a betegs�g gy�gy�thatatlan. �ltal�nos�that� t�netek nincsenek, de b�rmilyen immungyenges�gre visszavezethet� betegs�gn�l gyanakodhatunk a fert�z�sre, melynek k�vetkezt�ben cic�nkon pl. agyi t�netek, depresszi�, magatart�szavarok, dementia, a mosakod�s elhanyagol�sa, l�z, s�lycs�kken�s, �s a nyirokcsom�k megduzzad�sa figyelhet�k meg. Olyan kr�nikus betegs�gek eset�ben is gondolhatunk a FIV-re, amikor a megfelel�, �s norm�lis esetben hamar j� eredm�nyre vezet� kezel�sre nem reag�l pozit�van a cica.

Az olt�s nem t�neti kezel�st ny�jt, hanem mag�t a fert�z�d�st akad�lyozza meg. A betegs�g csak rokon, de NEM azonos a hum�n HIV v�rus okozta emberi AIDS-el; az ember a cic�t�l semmik�ppen nem kaphatja el.

Az els� FIV-es eseteket 1986-ban diagnosztiz�lt�k az US�-ban olyan k�l�nb�z� fert�z�sekben szenved� macsk�kn�l, melyekn�l gyan�that� volt, hogy a betegs�gek az immunrendszer nem megfelel� m�k�d�s�re vezethet�k vissza. A k�vetkez� �vekben a vil�g minden t�j�n diagnosztiz�lt�k a FIV-et; a legnagyobb fert�z�si ar�nyt Jap�nb�l �s Ausztr�li�b�l jelentett�k.

Am�g a v�d�olt�s haz�nkban nem el�rhet�, addig is van m�d a megel�z�sre. A fert�z�tt cic�kkal kapcsolatba nem ker�l�, kertbe nem kij�r� cic�k eset�ben nem kell tartanunk a fert�z�d�st�l. Ha azonban cic�nkat a kertben tartjuk, (akkor is, ha csak esetenk�nt engedj�k ki), mindenk�ppen c�lszer� ivartalan�tani. Ezzel ugyanis - a nem k�v�nt szaporulat kik�sz�b�l�s�n k�v�l - megel�zhetj�k a territori�lis harcokat �s a p�rz�si s�r�l�seket, ezzel egy�tt pedig j� es�llyel a FIV-vel val� fert�z�d�st is.
(forr�s:Z�ldmagazin)