A gep�rd a sz�razf�ld leggyorabb �llata.

A gep�rd nagyon izmos, b�r a teste karcs�nak �s t�r�kenynek t�nik. Mellkasa dombor�, m�g a hasa m�lyen beh�zott. Kis feje, r�vid orra �s magasan �l� szemei, kis kerek f�lei �s a maxim�lis oxig�nbevitelhez nagy orrlyukai vannak. A gep�rd sz�re s�rg�s sz�n�, fekete kerek pettyekkel, amely seg�ti az �lc�z�sban. Az orra k�t oldal�n fekete cseppszer� vonalak l�that�ak. A feln�tt �llatok s�lya 40–65 kg k�z�tt mozog, testhossza 112–135 cm, m�g farka el�rheti a 84 cm-t is.Gyakran keverik �ssze a leop�rddal, hab�r meg lehet �ket k�l�nb�ztetni, p�ld�ul a gep�rd orr�nak k�t oldal�n h�z�d� k�nnycsepp-alak� vonalakr�l, melyek a szeme sark�t�l a sz�j�ig h�z�dnak. A gep�rd testalkata is nagyban k�l�nb�zik a leop�rd�t�l, a legjellegzetesebb elt�r�s a gep�rd v�kony �s kiv�telesen hossz� farka. A gep�rd bund�ja s�rg�s, vagy barn�ss�rga sz�n�, 10–18 cm �tm�r�j� fekete pettyekkel tark�tva. A feh�r hast�j�kon nincsenek pettyek �s a fark�n lev� pettyek n�gy-hat s�t�t gy�r�v� olvadnak egybe. A gep�rd farka gyakran bozontos feh�r bojtban v�gz�dik. A h�m gep�rdok valamivel nagyobbak, mint a n�st�nyek �s a fej�k is nagyobb, �m tulajdons�gaik alapj�n neh�z k�l�nbs�get tenni k�z�tt�k.A gep�rd sok hely�tt a kihal�s sz�l�re sodr�dott. Az �sszes nagymacska k�z�l ezt a legnehezebb �j k�rnyezetbe telep�teni, fogs�gban nehezen szapor�that�, �m n�h�ny �llatkertben m�r siker�lt. M�g egykor a bund�ja miatti vad�szat, mostanra a ter�let�nek �s zs�km�ny�llatai �llom�ny�nak cs�kken�se miatt ker�lt vesz�lybe. A gep�rd minden macskaf�le k�z�l a leg�sibb, val�sz�n�leg nagyj�b�l 18 milli� �vvel ezel�tt alakult ki, hab�r a jelenlegi kutat�sok szerint m�g val�sz�n�bb, hogy a macskaf�l�k csal�dj�ba tartoz� mind a 37 l�tez� faj k�z�s �se 11 milli�.A gep�rdokn�l el�fordul a ritk�s mint�zat� mut�ci�, illetve a nagyobb, foltszer�, �sszeolvad� pettyekkel mint�zott v�ltozat, mely kir�lygep�rd n�ven ismert. Egykor k�l�n alfajk�nt voltak besorolva, �m ez csup�n az afrikai gep�rd egyik mut�ci�ja. A kir�lygep�rd csak ritk�n l�that� vadonban, �m fogs�gban szaporodhat.
El�fordul�si hely�k : els�sorban Afrika ,de kor�bban �szak-Indi�ban is voltak.

T�pl�lkoz�s:A gep�rdok ragadoz�k, legink�bb a 40 kg alatti eml�s�kkel t�pl�lkoznak, p�ld�ul Thomson-gazell�val �s impal�val. Ha a gep�rdok t�bben vannak, gn�ra is vad�sznak, k�l�n�sen a borjakra. Gy�ngyty�kot �s vadnyulat is elejtenek olykor. M�g a t�bbi nagymacska f�k�nt �jjel vad�szik, a gep�rd nappali vad�sz. Leggyakrabban kora reggel vagy alkonyatkor n�z �lelem ut�n, amikor nincs meleg, de m�g el�g vil�gos van. A gep�rdok ink�bb hagyatkoznak l�t�sukra, mint szagl�sukra. A zs�km�nyt lopva k�zel�tik meg 10–30 m�terre, azut�n t�madnak. A farkukat haszn�lj�k egyens�lyoz�sra, sz�ks�g eset�n �gy �les kanyarokat is be tudnak venni. A hajsza gyakran kevesebb, mint egy percig tart, �s ha a gep�rd elhib�zza, ink�bb felhagy az �ld�z�ssel, hogy ne vesz�tsen energi�t. A m�sik ok, ami�rt feladja az �ld�z�st, hogy olyan szinten felgyorsul, hogy teste nagy mennyis�g� energi�t vesz�t. Testh�m�rs�klete ilyenkor olyan magasra emelkedik, hogy az �ld�z�s folytat�sa az �let�be is ker�lhet. Ez�rt pihennek m�g akkor is a gep�rdok, ha elejtett�k a zs�km�nyt. Nagyj�b�l a hajsz�k fele j�r sikerrel. �ldozat�t �gy �li meg, hogy az �ld�z�s alatt elbuktatja, majd addig harapja a torok als� r�sz�t, am�g az meg nem fullad, mivel nem el�g er�s, hogy elt�rje f� zs�km�ny�llata, a gazella nyak�t. Ezut�n elkezdi felfalni zs�km�ny�t olyan gyorsan, amennyire csak lehets�ges, hogy megel�zze a k�zelben tart�zkod� oroszl�nokat �s hi�n�kat

Szaporod�s:A gep�rdok 20–24 h�napos korukra lesznek ivar�rettek A szaporod�si id�szak eg�sz �ven �t tart. A n�st�nyek 90–95 napos vemhess�gi id�szakot k�vet�en 1–5 k�lyk�t hoznak vil�gra. A k�lyk�k az oroszl�n, tigris, jagu�r �s leop�rd k�lykeivel ellent�tben „kiscica-szer�ek”, a h�zi macska k�lykeihez hasonl�ak. S�lyuk sz�let�skor 150–300 gramm. Sok macskaf�l�t�l elt�r�en a gep�rdok megsz�let�s�kkor m�r viselik jellegzetes pettyeiket. A gep�rdk�lyk�k nyak�t s�r�nyszer� pelyhes bunda bor�tja, mely ak�r sz�rk�sfekete is lehet, ez a sz�rzet kihullik, ahogy a gep�rd id�sebb lesz. A hal�loz�si ar�ny az els� hetekben nagyon magas �s ak�r a k�lyk�k 90%-�t is meg�lhetik az oroszl�nok, a hi�n�k vagy ak�r a sasok. A sz�let�st k�vet�en 13–20 h�napos korukban hagyj�k el anyjukat